Elhatározta, hogy a 12 útvonalból álló Szent Jakab -út egyikét véghezviszi. Tervei szerint 33 nap alatt a francia St. Jean -ból a Spanyolországi Santiago-ba megy, majd onnan még 3 napi gyaloglásra, az óceán parton fejezi be a közel 920km-es zarándokútját.

Elmondása szerint, komolyabban már egy éve készül a nagy napra, ami hétfőn el is érkezik.
A kicsit több mint 150 centis termetével, és nagy piros hátizsákjával sokszor megmosolyogták már az utakon, és a töltésen is, hiszen felkészülése során gyakran gyalogolt a szomszédos településekre is, mint: Szeged, Tótkomlós, Nagylak, Apátfalva, és az egyik barátjával, egy 40 kilométeres távot is megtett már Makó- Óföldeák- Földeák- Óföldeák- Makó útirányon.

Hogy honnan ez az elszántság, és mi kell egy ilyen út megszervezéséhez, arról maga a „túravezető” Kerekes Éva mesél:

Hogyan jutottál erre az elhatározásra, hogy megtedd ezt a nagy utat, egyáltalán honnan hallottál az El Camino-ról?

- Négy évvel ezelőtt voltam kinn Barcelonában húgommal, és felmentünk a Montsarrat hegyre, ami egy katalán szerzetesváros. Ott túrázgattunk egy picikét, és nem tudtam, hogy mit jelent az útvonal mentén látható sárga színű fésűskagyló jelzés.
Igazából akkor nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, csak kérdésként fogalmazódott meg bennem, hogy mit kereshet a fésűskagylós rajz itt fönn a hegyekben.
Amikor hazaértünk a kirándulásról, utána olvastam, és ekkor derült ki számomra, hogy ez az El Camino-nak a jelképe.
Ekkor tudatosult bennem, hogy megtettem a Camino-ból majd 4, 5- 5 km-t. Nagyon büszke voltam magamra.
Később, ahogyan teltek az évek, egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy jó volna minél nagyobb szakaszt bejárni a Camino-n, olyannyira, hogy elhatároztam, hogy végig meg fogom tenni az „utat”.

Többféle oka is lehet annak, hogy a mai kényelmi, -digitalizált korszakban valaki miért akarna egy olyan útra önként vállalkozni, ahol biztosan nincsenek meg azok a dolgok, amik számunkra mindennapinak, elengedhetetlennek és természetesnek tűnnek.

Gondoljunk csak bele az alapvető szükségleteinkbe: amikor megszomjazunk, csak kimegyünk a konyhába, és töltünk magunknak egy pohár vizet,
- egy zarándok akkor tölti újra a kulacsát, ha ivóvizet talál-

ha fázunk, bekapcsoljuk a fűtést, ha melegünk van a légkondit,
- egy zarándok, túra közben csak pihenő időszakban tud felmelegedni, esetleg hűvösebb helyre vonulni,

ha magányosak vagyunk a családhoz/barátainkhoz fordulunk, - egy zarándok csakis önmagával utazik, - és talán ez is az út leglényegesebb mondanivalója, a befelé figyelés.

Ma már nemcsak a magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit; keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ, ezért Évának is nekiszegeztem a kérdést:

Miért?

- Ez egy nagyon hosszú és bonyolult történet lenne, de igazából úgy is felfoghatjuk, hogy részemről sportteljesítmény, mivel a Mocorgóknak (szerk. Maros-menti Mocorgók Baráti Köre) vagyok a gazdasági vezetője, és eddig én voltam az egyetlen, aki nem sportolt. Rajtam kívül mindenki fut, kerékpározik.
Úgy éreztem, hogy most már nekem is illene valamit felmutatnom.
Másrészt az egyedüllét, az önmagamba tekintés - van min elgondolkoznom-, és természetesen maga a táj is vonz, ami gyönyörű.
Templomok, kolostorok, katedrálisok…

A családod mit szólt az elhatározásodhoz, hogy ekkora útnak, egyedül mersz nekivágni?

- Először meglepődtek, de utána maximálisan támogattak a dologban, meg ők amúgy is tudják, hogy ha én menni szeretnék, akkor úgy is megyek.

Hogyan készültél rá? Mit viszel magaddal?

- Tavaly májusban kezdtem el készülni erre az útra, többnyire hétvégéken, illetve amikor csak tehettem kimentem hosszabb – rövidebb sétákra. Eleinte még csak havonta egyszer, kb. 8-10 km -es gyaloglásokra mentem, ami nagyon nehezemre esett, pedig ekkor még súly nélkül próbálkoztam. – teszi hozzá mosolyogva.
Aztán ősztől folyamatosan hosszabb távokra, nagyobb terheléssel kezdtem el készülni, és most már eljutottam odáig, hogy 44 km-t meg tudok tenni megállás nélkül 11 kilóval a hátamon.

Mit tartalmaz a hátizsákod, amivel útnak indulsz?

- Van egy jó hosszú bakancslistám azt mindenképp, egy mobilt – a GPS alapú program miatt-, bakancsot, túra zoknit, túra nadrágot, kulacsot, hálózsákot, komplett túrafelszerelést viszek. Mivel mindenből nem vihetek sokat, meghatároztam magamnak, hogy 10 kg-nál többet nem szeretnék cipelni.

Pihenni, vagy megszállni, hol lesz lehetőséged? Nyilván vannak külön zarándokszállások is, igénybe fogod venni őket?

- Igen, zarándokszállásokon fogok majd aludni , ez az útvonalamon meg is van jelölve, minden kis faluban, kis városban , nagy városban vannak magánszálláshelyek is, valamint vannak kimondottan zarándokoknak fenntartott, kolostorokban kialakított zarándokszállások, önkormányzatok által működtetett szállások is, tehát ha elfáradok út közben, bárhol- bármikor megállhatok.
Nem kötelező elmenni a következő városig, faluig, mivel nincsenek pontok kijelölve.
Mindenki saját magának határozza meg, hogy mekkora utat tesz meg naponta.

Mikor érkezel haza?

- Úgy tervezem, hogy július 4-én érkezem, nyilván ez attól is függ, hogy milyen ütemben fogok tudni haladni. Terveim szerint minden negyedik napon beiktatok egy pihenőnapot, mivel körülbelül négynaponta jutok nagyobb városokba, mint Pamplona, Burgos, Leon, ahol nagyon sok érdekes látnivaló is van. Lehet, hogy hamarabb is haza tudok majd jönni, de ez az utolsó nap, amikor már számításaim szerint biztosan hazaérkezhetek.

Mit vársz az úttól?

- Nincsenek elvárásaim az úttól, csak bele vetem magam a mélyvízbe. - mosolyog ismét a nem mindennapi túra előtt Éva.

Makói zarándokunk hétfőn vág neki élete egyik legnagyobb túrájának, Makótól Budapestig kocsival, Budapesttől Párizsig repülővel, aztán onnan Dél- Franciaországba vonattal utazik, ahonnan már gyalog kezdi el zarándokútját, a Francia Pireneusok lábától - Santiago de Compostelán keresztül egészen az óceánpartig, keresztben egész Spanyolországon azzal a reménnyel, hogy az út végeztével még egy sort kipipálhat az élete során összeírt bakancslistáján.
Buen Camino, Éva!

Éva túranaplóját, élménybeszámolóit a későbbiekben portálunkon is olvashatják.