Egyre többen érzik úgy Nagy-Britanniában, hogy internet nélkül nem tudnának létezni – derül ki friss kutatásokból, ugyanakkor napjainkban a technikai fejlettség sokaknál már stresszt okozhat. Lapunk utánajárt, mi a helyzet Magyarországon, kiket érint leginkább az internetfüggőség, hogyan lehet boldogulni a Facebook és az okostelefonok világában, és hogy valóban annyi veszélynek vagyunk-e kitéve a modern technikai eszközök által.

Vajon a gondolattól, hogy az internetkapcsolat megszakad, megemelkedik az Ön pulzusszáma? Ha így érzi, akkor nincs egyedül. Egy új brit kutatás szerint a munkavállalók inkább lemondanának a fűtésről és a vízről, mint az internethasználatról.

A kutatók 1000 londoni dolgozó embert kérdeztek meg, hogy mi okozza számukra a legnagyobb stresszt, és az internetkapcsolat elvesztése jött ki győztesen. A megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy nagyobb feszültséget okozna számukra, ha az internetelérésük szűnne meg, mintha mondjuk valamilyen közműszolgáltatást, vagy épp a televíziót kellene nélkülözniük.

Növekvő internetfüggőség – mi a helyzet itthon?

Az Infosecurity Europe megbízásából készített kutatás szerint az internetfüggőség jelentősen növekedett az elmúlt évben, és egyre többen vélik úgy, hogy az internetkapcsolat megszakadása emeli a stressz-szintjüket. A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy nem tudna internet nélkül élni, ez az arány tavaly még 17 százalék volt. Az internetkapcsolat a mindennapok szerves részévé vált, fontosabb lett, mint a fűtés, vagy a vízszolgáltatás, ami hihetetlennek tűnik, de megmutatja, mennyire függünk az internettől – mondja Claire Sellik, az Infosecurity Europe munkatársa.

A PLOS ONE folyóiratban közölt tanulmány szerint az internetfüggők a kapcsolat megszakadásakor a drogfüggőkhöz hasonló elvonási tüneteket produkálnak. Phil Reed, a Swansea Egyetem professzora úgy látja: ugyan nem tudjuk pontosan körülírni, mit értünk az internetfüggőség alatt, de az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok fele annyi időt tölt az interneten, ami már károsnak számít.

Az internetfüggőség tekintetében Magyarország a kevésbé érintett országok közé tartozik – mondta el lapunknak Koronczai Beatrix klinikai szakpszichológus. Hazánkban a serdülőkorú internetezők mintegy másfél százalékának esetében lehet beszélni problémás internethasználatról.

Az internetfüggőségnek különböző következményei lehetnek, és leginkább a serdülők érintettek ebben, akiknél például a tanulási teljesítmény romolhat. Egy felnőtt esetében a munkahelyi teljesítményben jelentkezhet visszaesés, de ez odáig is fajulhat, hogy a mindennapi tevékenységeit is elhanyagolja az illető – fejtette ki a szakember. Az emberi kapcsolatokra is rossz hatással lehet ez a jelenség, hiszen kialakulhat, hogy az illető az interneten keresztül kialakult, úgynevezett virtuális kapcsolatait tartja fenn, míg a valós kapcsolatait eközben elhanyagolja.

Szerep- és szerencsejáték

Az internetfüggőknél is különböző csoportokat lehet elkülöníteni, az egyik legnagyobb „tábort” az online szerepjátékosok jelentik. Ez nemcsak a játékról szól, hanem ismerkednek, virtuális kapcsolatokat építenek, közösségek alakulnak ki. Egy másik csoportba tartoznak azok, akik számára valamilyen online kommunikáció (például a Facebookon), elsősorban a chatelés okoz függőséget, az e-mail használat esetében nem igazán beszélhetünk ilyen jelenségről. Egy újabb csoportot jelentenek az online szerencsejátékosok. Egy internetfüggőnél egy-egy terület jelenik meg általában.

Koronczai Beatrix felhívta a figyelmet arra is: a serdülők az online szerepjátékban abszolút el tudnak merülni, hiszen életkorukból adódóan az identitásképzésük egy fontos szakaszánál tartanak. Az online szerepjáték kiválóan alkalmas arra, hogy kísérletezzenek személyiségükkel, illetve a kapcsolatépítés is intenzíven jellemző erre a korosztályra, ezért tekintjük az internetfüggőséggel kapcsolatban a serdülőket egy fokozottabban veszélyeztetett csoportnak. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy esetükben az internet különböző szexuális tartalmainak keresése is egy veszélyes faktor.

Kapcsolatépítés

Az online kapcsolatépítés kapcsán a szakember kérdésünkre elmondta: nagyon sok kutatás van arról, hogy azok az emberek, akiknek a társas készségeik, érzelemkifejezésük valamilyen oknál fogva nem annyira jók, introvertáltabbak, nekik van egy kifejezett preferenciájuk az online kommunikációra. Így könnyebb megnyilvánulniuk, mint egy szemtől szembe kommunikációban, és ezért ők veszélyeztetettebbek, ha az internetfüggőségről beszélünk. Ugyanakkor nem lehet általánosítani és kijelenteni, hogy az internet rossz hatással van a kapcsolatainkra, hiszen azoknál az embereknél például, akik képesek átfordítani virtuális ismeretségeiket valós kapcsolatokra, elmondható, hogy jól tudták használni ezt a lehetőséget.

A gyermekek internethasználata kapcsán a pszichológus kiemelte: a szülőknek meg kell tanítani, hogy hogyan lehet pozitív eszközként használni az internetet, hiszen már mindent tudunk csinálni az interneten, nélkülözhetetlenné vált, és ebből adódik az a nyomásérzés is az egyénnél, hogy ha nincs internetelérése, akkor ő hátrányt szenved. Meg kell tanulni, hogyan lehet egészséges keretek között használni ezt a lehetőséget.

Stresszfokozó technika

Korábbi tanulmányok is alátámasztották a feltételezést, hogy a modern technikai eszközök uralkodó jelenléte növeli a munkahelyi stresszt. A Cambridge-i Egyetem 2011-es tanulmánya szerint minden harmadik ember túl van terhelve a technológia és a szociális média által. A tanulmány rávilágított arra is, hogy összefüggés van a technológia okozta stressz és az élettel való elégedetlenség érzése között.

Egy másik felmérés szerint az elektronikus levelek is az egyik fő stresszforrást jelentik. A megkérdezett dolgozók mintegy hat százaléka azt mondta, hogy tudja kezelni a napi 50-nél több levelet, de 37 százalékuk, akik okostelefont is használnak, úgy nyilatkozott, hogy „e-mail-túlterheltségük” van.

Az interneten keresztül folyamatosan ingereknek vagyunk kitéve, rengeteg dologra kell egyszerre odafigyelni, ma már SMS érkezik az e-mailről, e-mail a Facebook-üzenetről, ez a folyamatos „bombázás” valóban felléphet stresszforrásként – mondta el kérdésünkre Koronczai Beatrix. Ha valaki úgy érzi, hogy számára ez problémát jelent, akkor kidolgozhat egy stratégiát, hiszen ezeket a lehetőségeket nem kötelező használni, le lehet tiltani, szabályozni, hogy mikor mennyit foglalkozunk vele. Tehát az önkorlátozás jelenthet az egyén számára védelmet.

De nem csak a technikai vívmányok okolhatók a stressz-szint emelkedéséért: egy újabb tanulmány szerint az alkalmazottak 83 százaléka magát a munkát jelölte meg stresszfaktorként. A több mint ezer amerikai dolgozóval készített felmérés szerint a szerény jutalmazás és a növekvő terhelés okozza a legnagyobb stresszt, ami, lássuk be, nem új felfedezés.