A korábban gyenge eszközrendszer kis mozgásteret biztosított az államnak. Az új felügyelet azonban jelentősen megnövelte a fővárosi és megyei kormányhivatalok lehetőségeit. A Rádió Orient műsorában Csonka Ernő helyettes államtitkár beszélt a törvényességi felügyelet eredményességéről.

A magyar közigazgatási rendszer két nagy alrendszerből, az államigazgatási és a helyi önkormányzati struktúrából épül fel. Az előbbi a hatósági állami ügyekkel foglalkozik, míg az utóbbi a helyi közügyeket látja el. „A két alrendszer külön szervezetrendszerben működik. A kettő közötti legfontosabb találkozási pont a törvényességi felügyelet” - emelte ki Csonka Ernő helyettes államtitkár.

Magyarországon az 1990-es évek közepétől beszélhetünk törvényességi kontrollról. A 2010-ig működő szabályozás a nyugat-európai viszonyokhoz képest nagyon liberális volt: gyenge eszközrendszert és kis mozgásteret biztosított az államnak. Az önkormányzati autonómia és a törvényességi kontroll közötti kényes egyensúly a törvényességi felügyelet bevezetésével állt helyre. „A korábbi ellenőrzési rendszerben a vizsgálat után csak javaslattételre volt lehetőség. A felügyelet ebből a szempontból erősebb eszközt jelent, szankciót is alkalmazhat” - határolta el a két megoldást az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

A helyettes államtitkár elmondta, az új rendszerben számos törvényességi felügyeleti eszköz áll a fővárosi és megyei kormányhivatalok rendelkezésére. A felügyelet során jogszerűségi szempontból vizsgálják az önkormányzati döntéseket, a rendeleteket és határozatokat tartalmi és eljárásrendi oldalról ellenőrzik. „A törvényességi felügyelet a közös nevezőre jutásról szól. A felek között szoros szakmai kapcsolat épült ki” - tette hozzá a közigazgatási rádió vendége.

A helyi önkormányzatok jogalkotói mulasztása esetén az új rendszer lényegesen erősebb fellépési lehetőséget biztosít. A kormányhivatalok legelőször törvényességi felhívást bocsátanak ki. Amennyiben a jogalkotás ezután sem történik meg, a kormányhivatal a Kúriához fordul a mulasztás megállapítása érdekében. Végső soron a kormánymegbízott jogosult az önkormányzati rendelet megalkotására – foglalta össze a folyamatot a helyettes államtitkár.

Csonka Ernő elmondta, az állami támogatás megvonása is lehetséges. Emellett a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának mulasztásakor további szankciók is alkalmazhatók. Hozzátette, a kormánymegbízott a képviselő-testület összehívására is jogosult.

„A szabályozás négyfokú jogforrási hierarchiából épül fel. Az alaptörvény és az önkormányzati törvény mellett a kormányrendelet és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelete is tartalmaz részletszabályokat” - mondta a vendég. Csonka kiemelte, a további végrehajtási szabályokról kormányrendelet fog születni. Hozzátette, az új struktúra eszközeivel eredményesen előzhetőek meg a jogsértések.