Egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg, az érettségizőknek természetesen nem a teljes szöveget kellett elolvasniuk, csak egy rövidebb változatot.

Összesen tizenegy feladatot kellett megoldani, a diákoknak többek között a "digitális bennszülöttek" és a "kintrekedtek" közötti megértési nehézségekről, az emotikonokról és a csetelésről is írniuk kellett.

A téma nem ismeretlen a diákoknak, a középiskolai nyelvtanórákon minden tanár foglalkozik az internetes nyelvhasználattal, ráadásul nincs olyan tizenéves, aki ne tudná megmondani, mit jelent a "lol", a "vok" vagy a "sztem".

Négyórás lesz a magyarvizsga

A középszintű magyarérettségi 240 perces, a vizsgázóknak egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatsort kell megoldaniuk. A diákok először a szövegértési tesztet kapják meg, hatvan perc alatt kell megválaszolniuk a kérdéseket, mindegyik a 800-1000 szó terjedelmű esszéhez, tanulmányhoz vagy publicisztikai műhöz kapcsolódik.

Az elmúlt években többször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.

Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.