A célom az volt , hogy a tavalyi 14:19:31 eredményemen javítsak.

Megpróbáltam jobban felkészülni az idei évre: rengeteg kombinált edzéssel, (úszás-futás, kerékpár-futás) próbáltam edzeni a nem mindennapi teljesítményt igénylő versenyre.
A lényeg az volt, hogy mindig futással zárjam a napi edzést. Írhatnék számokat km-ben is, de sokan úgysem hinnék el milyen nagy utat kell végig járni ,hogy biztonsággal elinduljon az ember egy ilyen versenyen.

Ezen a megmérettetésen 3.8-km úszás 180-km kerékpározás 42-km futást kellett teljesíteni.
Ez az IRON MAN.

Több mint 20 éve futok maratoni távokat, de minden tiszteletem azoknak, akik ezt végig tudják csinálni.

Idén Búvár Attila barátommal indultunk Makóról, aki három gyermekes apuka létére, becsülettel felkészült a versenyre.
Minden tiszteletem a családjának ,hogy végig kísérték az útján több hónapon keresztül, és rengeteg szeretettel, türelemmel támogatták ,hogy célba érhessen.

Edzéseimet hajnalban teljesítettem 4:30-tól 9 óráig. Megpróbáltam tudatosan felkészülni, ahogy erőm, és időm engedte.

Igyekeztem a vitaminokat , nyomelemeket, szénhidrátot, fehérjét, aminosavakat megfelelő arányban pótolni a felkészülésem, és a verseny során is.
Ebben feleségemtől rengeteg segítséget kaptam, ő a nagy tudatos táplálkozás guruja a családban.
A felkészülésemben mindössze csak a pihenést rontottam el, mert dolgozni is kellett , hogy rendben menjenek a dolgok a felkészülés alatt is.

A versenyen napján szép időnk volt. A Gyékényesi tó kéklő kristálytiszta vize hívogatott minket, és csak a távolban látszó hatalmas fehér bóják sejtették; ez a nap nem lesz olyan könnyű mint a többi .

Több mint félezer ember várta hogy "eldördüljön Nagyatádon az ágyú", és ekkor Vangelis-től a Paradicsom meghódítása zenéjére elinduljunk utunkon.

Nagy mértékben szükségem volt a család megértésére, türelmére, hogy mindezt végig csináljam.

Az úszás jól esett, ezután a bringa következett, ami eldönti nálam milyen lesz a maratoni futás a végére. Mindezeket erőmhöz képest jól csináltam.
Ettem –ittam, pótoltam a közel 7 óra leadott energiáját. és a végén jött a maratoni futás is.

Huuuuu!

Ezt még sokat kell gyakorolni....

De végül ez is simán, lassú tempóval ugyan, de megvolt .
A táv és a cél teljesítve: 540 célba érkező közül a 154. helyen értem be.
11:54:17 alatt teljesítettem a versenyt, és így több mint 2 órát javítottam tavalyi időmön.

Aki valaha is megfordult ilyen versenyen, akár versenyzőként, vagy szurkolóként, csak pozitív energiákkal feltöltődve térhetett haza .
Az a rengeteg energia, ami ott felszabadul , és átjárja az egész versenyen résztvevőket, valami hihetetlen.
Egészen éjfélig tartott a jókedv a versenyközpontban és mindezt másnap egy 3-4 órás eredményhirdetés (ceremónia) zárta .

Az "elsőáldozókat" egyenként a színpadra hívják, és gratulálnak nekik a "nagy öregek", akik tíznél többször teljesítették ezt a versenyt.

Megtisztelő, hogy ennek a családnak a tagjai lehettünk idén Buvi barátommal.
Ő idén "elsőáldozóként" a középmezőnyben 540 célbaérkező között a 356.- ként 13:38:21 idővel ért célba.

Nagyon köszönöm a családomnak: feleségemnek , gyermekeimnek , testvéremnek Orsinak, hogy figyelmükkel, erejükkel , türelmükkel segítettek a felkészülésben.

A kis makói csapatunknak is szeretném megköszönni: feleségemnek Gyulai Petrának, Goldring Jenőnek , Panyor Zsuzsinak , Búvár Attinak és feleségének, Ambrus Natinak , hogy segítettek idén a verseny napját ,és hogy megoszthattam velük ezt a FELEJTHETETLEN, CSODÁLATOS NAPOT!

Szilágyi Lajos