Harkály Úr megelégelte a fák kopogtatását, és az utcai lámpák tetején próbálkozott tovább.

A Harkályokról bővebben:

A harkályok testfelépítése
A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú és megjelenési formájú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozó madarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, hogy a faágakon és a törzsön függőlegesen is meg tudjanak kapaszkodni. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, megakadályozva a hanyatt dőlést. Csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

Miért kopácsol a harkály?

A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál, ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. A harkályok a táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

Miért „esznek házat” a harkályok?

A betelefonáló, levélíró érdeklődők egyik legelső kérdése (a Mit tehetünk? mellett), hogy Miért rombolnak a harkályok, és miért a mi házunkat találták meg? A szinte magától adódó táplálékkeresési válasz azonban még fa épületek esetében sem egyértelmű, mert a madarak itt nem a falakat alkotó rönköket, hanem a burkolati lambériát rongálják meg, és a vékony, festékkel kezelt anyagba a táplálékukat jelentő nagyobb méretű farontó bogár fajok lárvái nem telepednek meg. A képet tovább bonyolítja, hogy a beszámolók szerint a harkály konfliktusok több mint 90%-a beton és téglaházat érint, melyek közös tulajdonsága, hogy Nikecell/Hungarocell szigetelésűek, jellemzően újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Figyelembe véve a harkályok életmódját és az épületeink számukra vonzó tulajdonságait, a falrongálások hátterében több magyarázat is állhat.

A legvalószínűbb ok: a jelzőhang-adás
Ha ráütünk egy Nikecell szigetelésű ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként működik, ami a harkályok számára jól kihasználható. A terepszemléink ezt a magyarázatot látszanak igazolni azzal, hogy harkály épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak a madarak erdős élőhelyeire, és a madarak az épületeink azon oldalain "dolgoznak", ráadásul a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon, az élőhelyeik felé néznek.

Ha Ön is tapasztalt hasonlót, itt megtalálja a megoldást!