Városlista
2024. május 16, csütörtök - Botond, Mózes

Hírek

2012. November 26. 13:25, hétfő | Külföld
Forrás: MTI

Klímacsúcs - Megkezdődött Dohában a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia

Klímacsúcs - Megkezdődött Dohában a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

"A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni" - figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban - amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik - sem lesz másképp.
A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között - az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító - Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália - amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti - tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság - a legnagyobb kibocsátók is - kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: "A helyzet nagyon sürgős. (...) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája".
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés "jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre".
A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től;
a vízkészletek csökkenése;
a fertőzéses megbetegedések növekedése;
gyakoribb szélsőséges időjárás;
a mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
a biológiai sokszínűség visszaesése;
a gleccserek olvadása.

Következmények, Kibocsátás: Aszályos területek terjedése;
Viharok;
A tengerparti régiókat elönti a víz;
A talajerózió fokozódik;
Gleccser és jéghegy olvadás;
Növekszik a vízpárolgás, ami fokozza az "üvegházhatást" A különböző gázok megoszlása, az "üvegházhatás" előidézésében, százalék.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 16. 07:59, csütörtök | Külföld

Megműtötték a szlovák miniszterelnököt, túl van az életveszélyen

A szlovák miniszterelnök már túl van az életmentő műtéten, jelenleg stabil állapotban van.

2024. Május 16. 07:54, csütörtök | Külföld

Már június végén megtartják az első nyilvános vitát Donald Trump és Joe Biden között

Már június végén megtartják az amerikai elnökjelöltek első nyilvános televíziós vitáját Joe Biden és Donald Trump között, majd szeptember elején második alkalommal is szembenézhet egymással a demokrata és a republikánus jelölt.

2024. Május 15. 18:21, szerda | Külföld

Merénylet: Életveszélyes állapotban szállították kórházba a megsebesített szlovák kormányfőt

Életveszélyes állapotban, helikopterrel szállították a besztercebányai kórházba Robert Fico szlovák miniszterelnököt, akit szerdán Nyitrabányán (Handlova) a kormány kihelyezett ülése után lőttek meg

2024. Május 15. 07:52, szerda | Külföld

Giorgia Meloni: nem egyedül Magyarország mond nemet a migránsok szétosztására

Magyarország nem az egyetlen európai uniós tagállam, amely nemet mond a migránsok szétosztására, magukat sokkal európaibbnak valló nemzetek is ugyanezt teszik