A pénteken délután kezdődő fesztiválon többek között fajtabemutató, virágvásár, koncertek, gyermekprogramok és labdarúgó-mérkőzések várják az érdeklődőket. Idén első ízben hungarikum falu is nyílik Szőregen, ahol a rózsatermesztés mellett az érdeklődők többek között a szegedi paprikával, a papuccsal és a makói hagymával ismerkedhetnek – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Másfél évtizede az első rózsaünnepet a százhúsz éves szőregi rózsatermesztés hagyományait továbbéltető kertészek előtti tiszteletadásként szervezték meg. Bár az idei, a tizenhatodik rendezvény, a fesztivál továbbra is társadalmi összefogással megvalósuló közösségi program maradt, miközben az évek során az ország egyik legnépszerűbb virágünnepévé vált, amely messzi földről vonzza a Szegedhez tartozó településrészre a vendégeket.

A leglátványosabb eseménynek a szombati felvonulás ígérkezik, amelyen több tucat, rózsákkal feldíszített lovasfogat, hintó, homokfutó vonul fel. A menetben résztvevők a hatkilométeres út során több tízezer szál rózsát osztanak szét a nézők között. Néhány esztendeje hagyomány, hogy rózsákból elkészítik a magyar nemzeti jelképeket is, így az egyik színpadnál látható lesz a szent korona, az országalma, a jogar és a címer is.

Az ünnepségen átadják a Virágos Szőregért díjakat, az elismeréssel a település legszebb elő- és belsőkertjeit díjazzák. A versengésnek szemmel látható jelei vannak Szőregen, az utcákat járva sok ház előtt pompáznak virágok, köztük természetesen rózsák is.

A rózsaünnep nemcsak Szőreg, hanem a Tisza-Maros-szög településeinek közös nagy rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj ugyanis kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés 90 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. Szőregen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, s ez a munka mintegy 250 családnak jelent megélhetést.