A két kormánypárti politikus módosító indítványa szerint a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélete alapján a magyar államot terhelő fizetési kötelezettség fedezetét "az állampárt felelősségében osztozó párt vagy pártok" központi költségvetési támogatásának terhére kellene biztosítani, és ehhez a büdzsét is módosítani szükséges.
Azt az alaptörvényhez kapcsolódó - tavaly év végén elfogadott, január 1-je óta hatályos és a közelmúltban alkotmányos erejűvé emelt - átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A Fidesz-frakcióhoz tartozó Wittner Mária a szignója alá azt is odaírta: '56-os halálraítélt.
Egy másik módosító indítvány - a fideszes Vas Imréé és a KDNP-s Vejkey Imréé - ezzel szemben csak annyit mondana ki, hogy a pártok költségvetési támogatásából kell biztosítani az államot terhelő fizetési kötelezettség fedezetét.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter április 20-án terjesztette be a parlamentnek azt a jelentést és határozati javaslatot, amelyben tudatta: a kormány a strasbourgi bíróság döntése ellenére is kitart a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett. Közölte, a kabinet nem ért egyet a jogerős ítélettel, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének.
A történet előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a jelképet a nézők is láthatták. Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, és az jogsértőnek minősítette elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a strasbourgi bíróság az idén márciusban véglegessé vált ítéletében a pervesztes magyar államot négyezer euró kártérítés és kétezer-négyszáz euró perköltség megfizetésére kötelezte június 8-ig. Késedelem esetén a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra kamatot kell fizetni.