- 2006-ban társultunk 93 másik önkormányzattal és létrehoztunk Orosháza székhellyel aDélkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert (DAREH), egy önkormányzati társulást, amelynek az a lényege, hogy két komoly projektet hozzunk létre. - mondta Marosvári Attila, alpolgármester. - Nemcsak nálunk van elhagyatott szeméttelep, hanem máshol is, ezeket akarjuk rekultiválni, valamint hogy egy olyan rendszert hozzuk létre, amely korszerű, a mai elvárásoknak megfelelő hulladékgyűjtést és ártalmatlanítást biztosít.

Rekultiválás összesen 70 településen folyik jelenleg, Makón is ebben a fázisban tart a munka, két telepet fognak majd kitakarítani. Első ütemben a régi lerakót, majd az autópálya mellett lévő új lerakót is rekultiválni fogják. Egy támogatási szerződés aláírásával indult el a projekt 2012-ben, 2015 nyaráig fog tartani a munka.

Makó városa egy összesen 12 milliárd forintos projekt részese, amelyet 100 százalékban az Európai Unió támogat.

- A jelenlegi munkával párhuzamosan a DAREH-nek van egy másik ága is, egy új hulladék lerakodási rendszer, az új lerakóknál egy építkezés fog elindulni hamarosan: egy hulladékudvart és egy átadóállomást fogunk nagyjából 250-280 millió forint értékben megvalósítani, amelynek a lényege, hogy a makói hulladék Békéscsabára fog átkerülni, amelyet itt tömörítenek majd. - tájékoztatott Marosvári Attila, aki hozzátette, egy sokkal jobb hulladékgyűjtő rendszert fognak így kialakítani, már a házaknál a lakók ki tudják válogatni a szemetet, mindenki egy új hulladékgyűjtő edényt fog kapni, kifejezetten szelektív gyűjtésre. Ennek a projektnek is 2015 lesz a határideje.

- A rekultivációs projektekre azért van szükség, mert egyrészt EU-s előírás is, hogy kezdeni kell valamit ezekkel a szeméttelepekkel, másrészt ezzel a projekttel sikerül majd minőségében és mennyiségében is csökkenteni a hulladékot, harmadrészt pedig megszűnik majd annak a veszélye, hogy a lerakók szennyezik a talajt, vagy a talajvizet. - mondta Puskár Anett, a DAREH szóvivője. - Van egy nem számszerűsíthető része is a történetnek, hiszen esztétikai hátrányt is jelent az, ha valahol évtizedekig ott van egy szeméttelep.

A szóvivő elmondta, kétféle módszerrel tudják rekultiválni a lerakókat: amikor már régóta nem visznek oda szemetet, nem képződnek benne gázok, akkor helyben felszedik a telepen lévő hulladékot, átválogatják, majd a lehető legkisebb méretűre tömörítik, és a hulladékkupacot becsomagolják, így az esővíz nem fog a talajba mosni belőle szennyező anyagokat. Miután ezek megtörténnek, a területet "visszaillesztik a tájba", megkapja a megfelelő borítást és a növényzetet is, így akik erre járnak egy zöld dombot fognak látni. A másik módszer a rekultiválásra kétütemű, ezt fogják alkalmazni az új lerakónál. Ebben az esetben csak ideiglenesen záróréteget kap a telep, a véglegeset majd később alakítják ki egy új projekt során.

A régi szeméttelepen összesen 320 ezer köbméternyi hulladékot fognak majd megmozgatni, átválogatni, tömöríteni és becsomagolni, több hónapnyi munka során.