Így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye.

Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.). A fideszes Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas Imre érvelése - mely szerint egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön arról, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert - a kormányt is meggyőzte, az önvédelem lehetőségének kiszélesítésével így végül az igazságügyi tárca is egyetértett.
Miként azzal is, hogy ne írják elő a jogos védelem arányosságának követelményét. Az új büntetőkódex így azt rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Szigorítás, hogy több kormánypárti képviselő javaslatát elfogadva a parlament úgy döntött, nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna, hogy a 12 éven felüliek büntethetők.
Támogatta a többség a fideszes Rogán Antalnak és Mengyi Rolandnak azt a javaslatát, hogy több bűncselekménynél is minősített esetnek számítson, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ez vonatkozhat az emberölésre, a testi sértésre, a rablásra, a csalásra és a sikkasztásra is. A borsodi Fidesz-politikus azt is elérte, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék a falopást az erdőkből.
Jobbikos indítványra a képviselők arról döntöttek, hogy a pénzbüntetés napi tételének felső határát 250 ezerről 500 ezer forintra emelik az új büntetőkódexben. Szintén a jobboldali ellenzéki párt javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
Ugyancsak ellenzéki, LMP-s kezdeményezésre bővítették a kitiltás lehetőségét: eszerint a zaklatás elkövetőjét is kitilthatja majd a bíróság egy településről vagy egy település, illetve az ország egy részéről.
Elhagyták viszont az együttélők közötti lelki bántalmazás tényállását a törvénykönyvből. Ezt a fideszes Varga István és a kereszténydemokrata Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük - Répássy Róbert igazságügyi államtitkár tartózkodott -, a parlament támogatta az előterjesztésüket.
Az új Btk. elfogadásáról a következő ülésén dönthet a parlament.