− hasonlóan a 2010-es értékhez −, de a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. üzemi vesztesége is nagyságrendekkel kisebb a Népszabadságéhoz viszonyítva.

Az értékesített példányszámok alapján vezető Népszabadság Zrt. a veszteségtermelésben is első lett a négy lap között. Üzemi vesztesége meghaladta a 900 millió forintot, ami több mint 200 millió forinttal több a 2010-es értéknél, mérleg szerinti eredménye pedig 863 millió forint veszteséget mutatott a 2010-es 690 millió után. A kiadó az év során igyekezett lefaragni az anyagi és személyi jellegű kiadásokból is, de a tavalyi 3,79 milliárd forint bevétele jelentősen elmarad a 2010-estől, amikor ez a tétel meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezetője, egyben a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban a piaci folyamatokkal, illetve az elindított intézkedések, átalakítások elhúzódásával magyarázta a Népszabadság gyenge teljesítményét. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy tavaly az utolsó negyedévben már volt két olyan hónap, amikor nyereséges volt a lap. A kiadóvezető szerint a Népszabadság nincs olyan rossz helyzetben, hogy ne lenne képes eltartani egy szerkesztőséget, csak egy egész kiadóvállalatot nem tudott finanszírozni, épp ezért nem látja okát, hogy hosszú távon is veszteséges maradna - írja a Napi Gazdaság. A Ringierrel való integráció után a Népszabadságra jutó költséghányad lényegesen alacsonyabb lesz. A lapeladásból és hirdetésből származó árbevétel elegendő a nyomtatás, a szerkesztőségi, valamint a kiadóvállalati költségek Népszabadságra eső részének fedezésére, és azt gondolom − mondta Mihók −, hogy középtávon maradhat még egy kis nyereség is a lapon.

A Népszabadsághoz képest kedvezőbb pénzügyi évet zárt a Magyar Nemzet kiadója, bár bevétele jóval elmarad laptársáétól, hiszen több mint 2,7 milliárd volt az elmúlt évben − hasonlóan a 2010-es értékhez −, de a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. üzemi vesztesége is nagyságrendekkel kisebb a Népszabadságéhoz viszonyítva. A Magyar Nemzet kiadója ugyanis 'csak' 173 millió forintos üzemi veszteséget produkált, ami azonban lényegesen rosszabb az előző évinél, 2010-ben ugyanis még szerény nyereséggel zárta az évet. Az eredmény romlásában meghatározó szerepe lehetett annak, hogy a 2010-es 840 millió forint után tavaly 930 millió forintot tettek ki a bérköltségek, de a pénzügyi műveleteknek köszönhetően 25 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet a Magyar Nemzet kiadója. A Népszabadság és a Magyar Nemzet bevételének különbsége abból fakadhat, hogy előbbi lap ára az újságosnál 220, az előfizetőknek pedig 140 forint, utóbbié pedig 145, valamint 105 forint.

A Népszava bevétele is csökkent: a 2010-es 950 millió forint után tavaly 779 millió forint bevételt könyvelhetett el. A Népszava Lapkiadó Kft. üzemi, illetve mérleg szerinti vesztesége 15-13 millió forint volt. Pedig a Magyar Nemzethez képest itt mintegy hetvenmillió forinttal csökkentek a bérköltségek, és az anyag jellegű kiadásokon is faragott a kiadó.

A Magyra Hírlap Kft. is negatív évet zárt, a cég mérleg szerinti vesztesége − bár néhány millióval kevesebb a 2010-esnél − meghaladta a 306 millió forintot, ami megegyezik az üzemi veszteséggel. Ez összeg pedig több mint fele a kiadó éves bevételének, ami szintén csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2010-es 679 millió forint után 540 millió forint bevétele keletkezett a Magyar Hírlap kiadójának.